Hét európai ország, élükön Németországgal, írásbeli kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben kéri az EU zöld közlekedésre való átállási célkitűzéseinek elutasítását, ezzel újraélesztve a vitát Franciaországgal a nukleáris hidrogéntermelésről, amely addig blokkolta az EU megújulóenergia-politikájáról szóló megállapodását.
Hét ország – Ausztria, Dánia, Németország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország – írta alá a vétót.
Az Európai Bizottságnak küldött levélben a hét ország ismételten hangsúlyozta, hogy ellenzi az atomenergia zöld közlekedési átállásba való bevonását.
Franciaország és nyolc másik uniós ország azzal érvel, hogy az atomenergiából előállított hidrogéntermelést nem szabad kizárni az EU megújulóenergia-politikájából.
Franciaország szerint a cél az volt, hogy az Európában telepített cellák teljes mértékben kihasználhassák az atom- és megújuló energiát, a megújuló hidrogénenergia lehetőségeinek korlátozása helyett. Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mind támogatta a nukleáris hidrogéntermelés bevonását a megújuló forrásokból származó hidrogéntermelés kategóriájába.
Hét EU-tagállam, élükön Németországgal, azonban nem ért egyet azzal, hogy a nukleáris hidrogéntermelést megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagként kezeljék.
Hét EU-tagállam, élükön Németországgal, elismerte, hogy az atomenergiából származó hidrogéntermelésnek „szerepe lehet egyes tagállamokban, és ehhez egyértelmű szabályozási keretre van szükség”. Úgy vélik azonban, hogy ezt a kérdést az átdolgozás alatt álló uniós gázjogszabályok részeként kell kezelni.
Közzététel ideje: 2023. márc. 22.