Május 8-án az osztrák RAG elindította a világ első földalatti hidrogéntároló kísérleti projektjét egy korábbi gázraktárban, Rubensdorfban. A kísérleti projekt 1,2 millió köbméter hidrogént fog tárolni, ami 4,2 GWh villamos energiának felel meg. A tárolt hidrogént egy 2 MW-os, a Cummins által szállított protoncserélő membráncella fogja előállítani, amely kezdetben alapterhelésen fog működni, hogy elegendő hidrogént termeljen a tároláshoz. A projekt későbbi szakaszában a cella rugalmasabban fog működni, hogy a felesleges megújuló villamos energiát a hálózatba tudja vezetni.
A hidrogénalapú gazdaság fejlesztésének fontos mérföldköveként a kísérleti projekt bemutatja a földalatti hidrogéntárolásban rejlő lehetőségeket a szezonális energiatárolásban, és utat nyit a hidrogénenergia nagymértékű elterjedése előtt. Bár még számos kihívást kell leküzdeni, ez minden bizonnyal fontos lépés egy fenntarthatóbb és dekarbonizáltabb energiarendszer felé.
Földalatti hidrogéntárolás, nevezetesen földalatti geológiai szerkezetek használata a hidrogénenergia nagymértékű tárolására. Megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelnek, és hidrogént állítanak elő, a hidrogént földalatti geológiai szerkezetekbe, például sóbarlangokba, kimerült olaj- és gázmezőbe, víztartó rétegekbe és bélelt kemény kőzetbarlangokba injektálják a hidrogénenergia tárolása érdekében. Szükség esetén a hidrogén kinyerhető a földalatti hidrogéntároló helyekről gáz-, energiatermelési vagy egyéb célokra.
A hidrogénenergia többféle formában tárolható, beleértve a gázt, folyadékot, felületi adszorpciót, hidridet vagy folyadékot fedélzeti hidrogéntestekben. Azonban a kiegészítő villamosenergia-hálózat zökkenőmentes működésének megvalósításához és egy tökéletes hidrogénenergia-hálózat kiépítéséhez jelenleg a földalatti hidrogéntárolás az egyetlen járható út. A hidrogéntárolás felszíni formái, például a csővezetékek vagy tartályok, korlátozott tárolási és ürítési kapacitással rendelkeznek, mindössze néhány napig. A földalatti hidrogéntárolásra hetekig vagy hónapokig terjedő energiatároláshoz van szükség. A földalatti hidrogéntárolás akár több hónapos energiatárolási igényt is kielégíthet, szükség esetén közvetlenül felhasználható, vagy villamos energiává alakítható.
A földalatti hidrogéntárolás azonban számos kihívással néz szembe:
Először is, a technológiai fejlődés lassú
Jelenleg a kimerült gázmezőkben és víztartó rétegekben történő tároláshoz szükséges kutatás, fejlesztés és demonstráció lassú. További vizsgálatokra van szükség a kimerült mezőkben maradt földgáz hatásainak, a víztartó rétegekben és a kimerült gázmezőkben előforduló in situ bakteriális reakcióknak, amelyek szennyezőanyag- és hidrogénveszteséget okozhatnak, valamint a tárolási szűkösség hidrogéntulajdonságok által befolyásolt hatásainak felméréséhez.
Másodszor, a projekt kivitelezési ideje hosszú
A földalatti gáztározó projektek jelentős építési időt igényelnek, öt-tíz évet a sóbarlangok és a kimerült tárolók esetében, és 10-12 évet a víztartó rétegek tárolására. A hidrogéntárolási projektek esetében nagyobb időbeli késés lehet.
3. Geológiai adottságok által korlátozva
A helyi geológiai környezet meghatározza a földalatti gáztároló létesítmények lehetőségeit. A korlátozott potenciállal rendelkező területeken a hidrogén nagy mennyiségben tárolható folyékony hordozóként kémiai átalakítási folyamaton keresztül, de az energiaátalakítás hatékonysága is csökken.
Bár a hidrogénenergiát alacsony hatásfoka és magas költségei miatt nem alkalmazták széles körben, a jövőben széleskörű fejlesztési kilátásokkal rendelkezik, mivel kulcsszerepet játszik a dekarbonizációban számos fontos területen.
Közzététel ideje: 2023. május 11.