Kína hatalmas területtel, kiváló ércképző geológiai adottságokkal, teljes értékű ásványkincsekkel és bőséges erőforrásokkal rendelkező ország. Nagy ásványkincsekkel rendelkezik, saját erőforrásokkal.
Az ásványosodás szempontjából a világ három fő metallogén területe elérte Kínát, így az ásványi erőforrások bőségesek és viszonylag teljesek. Kína 171 féle ásványt fedezett fel, amelyek közül 156 bizonyított tartalékkal rendelkezik, és potenciális értéke a harmadik helyen áll a világon.
A bizonyított tartalékok szerint Kínában 45 féle domináns ásvány található. Néhány ásványi tartalék meglehetősen bőséges, mint például a ritkaföldfémek, a volfrám, az ón, a molibdén, a nióbium, a tantál, a kén, a magnezit, a bór, a szén stb., amelyek mindegyike a világ élvonalába tartozik. Közülük az ötféle ásványi tartalék a világ első. Vessünk egy pillantást arra, hogy mely ásványokról van szó.
1. Volfrámérc
Kína rendelkezik a világ leggazdagabb volfrámforrásaival. 23 tartományban (kerületben) 252 bizonyított ásványlelőhely található. Tartományok (régiók) tekintetében Hunan (főként scheelit) és Jiangxi (fekete volfrámérc) a legnagyobbak, tartalékaik a teljes nemzeti tartalék 33,8%-át, illetve 20,7%-át teszik ki; Henan, Guangxi, Fujian, Guangdong stb. A tartomány (kerület) a második helyen áll.
A főbb volfrámbányászati területek közé tartozik a Hunan Shizhuyuan volfrámbánya, a Jiangxi Xihua-hegy, a Daji-hegy, a Pangu-hegy, a Guimei-hegy, a Guangdong-lianhuashani volfrámbánya, a Fujian Luoluokeng volfrámbánya, a Gansu Ta'ergou volfrámbánya, valamint a Henan Sandaozhuang Aluminum Mine és így tovább.
Kína Jiangxi tartományának Daju megyéje a világhírű „volfrámfőváros”. Több mint 400 volfrámbánya található szerteszét. Az ópiumháború után a németek fedezték fel először a volfrámot. Akkoriban csak titokban vásárolták meg a bányászati jogokat 500 jüanért. A felfedezést követően a hazafias emberek fellázadtak a bányák és aknák védelmére. Sok tárgyalás után végül 1908-ban 1000 jüanért visszaszereztem a bányászati jogokat, és pénzt gyűjtöttem a bányászatra. Ez a legkorábbi volfrámbánya-fejlesztési iparág Weinanban.
A Dangping volfrámlelőhely magja és mintája, Dayu megye, Jiangxi tartomány
Másodszor, antimonérc
A nióbium egy ezüstszürke fém, amely korrózióálló. A nióbium fő szerepe az ötvözetekben a keménység növelése, amelyet gyakran fémek vagy ötvözetek keményítőjének neveznek.
Kína egyike azon országoknak a világon, amelyek korábban felfedezték és használták az antimonércet. Az olyan ősi könyvekben, mint a „Hanshu Food and Food” és a „Historical Records”, feljegyzések találhatók a konfliktusokról. Abban az időben nem 锑-nak, hanem „Lianxi”-nak hívták őket. Új Kína megalapítása után nagyszabású geológiai feltárást és fejlesztést végeztek a Yankuang bánya területén, és kifejlesztették az illékony kénes szulfidkoncentrátum-olvasztót. Kína antimonérc-készletei és -termelése a világ élvonalába tartozik, és nagyszámú exportterméket, többek között nagy tisztaságú bizmutfémet (beleértve a 99,999%-os töménységet) és kiváló minőségű szuperfehéret állít elő, ami a világ legfejlettebb termelési szintjét képviseli.
Kína rendelkezik a világ legnagyobb plutóniumkészleteivel, a globális teljes készlet 52%-át teszi ki. 171 ismert Yankuang bánya található a világon, főként Hunan, Guangxi, Tibet, Yunnan, Guizhou és Kanszu tartományokban. A hat tartomány teljes készlete az összes azonosított erőforrás 87,2%-át tette ki. A legnagyobb plutóniumkészlettel rendelkező tartomány Hunan. A tartomány hidegvízi városa a világ legnagyobb antimonbányája, amely az ország éves termelésének egyharmadát adja.
Az Egyesült Államok ezen erőforrása nagymértékben függ Kína importjától, és értékesebb, mint a ritkaföldfémek. A jelentések szerint az Egyesült Államokból importált jenki-ang 60%-a Kínából származik. Ahogy Kína státusza a nemzetközi színtéren egyre magasabb, fokozatosan kiérdemeltük a jogot a megszólalásra. 2002-ben Kína kvótarendszer bevezetését javasolta a jenki-ang exportjára, és szilárdan a kezébe vette az erőforrásokat. Ezzel fejlessze saját országának kutatás-fejlesztését.
Harmadszor, bentonit
A bentonit értékes nemfémes ásványi erőforrás, amely főként réteges szerkezetű montmorillonitból áll. Mivel a bentonit számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik, mint például a duzzadás, adszorpció, szuszpenzióképző képesség, diszpergálhatóság, ioncsere, stabilitás, tixotrópia stb., több mint 1000 felhasználási móddal rendelkezik, ezért „univerzális agyagként” is emlegetik; ragasztókká, szuszpendálószerekké, tixotróp szerekké, katalizátorokká, derítőszerekké, adszorbensekké, kémiai hordozóanyagokká stb. dolgozható fel, amelyeket különböző területeken használnak, és „univerzális anyagként” ismertek.
Kína bentonitkészletei igen gazdagok, a becsült erőforrások meghaladják a 7 milliárd tonnát. Széles választékban kapható kalciumalapú és nátriumalapú bentonitokból, valamint hidrogénalapú, alumíniumalapú, szóda-kalcium alapú és osztályozatlan bentonitokból. A nátrium-bentonit készlete 586,334 millió tonna, ami a teljes készlet 24%-át teszi ki; a nátrium-bentonit várható készlete 351,586 millió tonna; a kalciumon és nátrium-bentoniton kívüli alumínium- és hidrogéntípusok körülbelül 42%-ot tesznek ki.
Negyedszer, titán
A tartalékok tekintetében a becslések szerint a világ teljes ilmenit- és rutilkészlete meghaladja a 2 milliárd tonnát, a gazdaságilag kiaknázható tartalék pedig 770 millió tonna. A globálisan tiszta titánkészletek közül az ilmenit 94%-ot, a fennmaradó részt pedig rutil tesz ki. Kína rendelkezik a legnagyobb ilmenitkészletekkel, 220 millió tonnás tartalékkal, ami a világ teljes tartalékának 28,6%-át teszi ki. Ausztrália, India és Dél-Afrika a második-negyedik helyen áll. Termelés tekintetében a világ négy legnagyobb titánérc-termelője 2016-ban Dél-Afrika, Kína, Ausztrália és Mozambik volt.
A globális titánérc-készletek eloszlása 2016-ban
Kína titánérce több mint 10 tartományban és autonóm régióban található. A titánérc főként titánérc, rutilérc és ilmenitérc vanádium-titán magnetitben. A vanádium-titán magnetitben lévő titánt főként Szecsuán Panzhihua régiójában termelik. A rutilbányák főként Hubei, Henan, Shanxi és más tartományokban találhatók. Az ilmenitércet főként Hainanban, Yunnanban, Guangdongban, Guangxiban és más tartományokban (régiókban) termelik. Az ilmenit TiO2-készlete 357 millió tonna, amivel világelső.
Öt, ritkaföldfém érc
Kína egy nagy ország, ritkaföldfém-tartalékokkal. Nemcsak tartalékokban gazdag, hanem a teljes értékű ásványi anyagok és ritkaföldfémek, a magas minőségű ritkaföldfémek és az ércpontok ésszerű eloszlásának előnyeivel is rendelkezik, szilárd alapot teremtve Kína ritkaföldfém-iparának fejlődéséhez.
Kína főbb ritkaföldfém-bányái közé tartoznak a következők: a Baiyun Ebo ritkaföldfém-bánya, a Shandong Weishan ritkaföldfém-bánya, a Suining ritkaföldfém-bánya, a Jiangxi időjárásálló héjkimosódásos ritkaföldfém-bánya, a Hunan sebes pisztrángbánya és a hosszú partvidéken található homokbánya.
A Baiyun Obo ritkaföldfém érc szimbiózisban él a vassal. A fő ritkaföldfém ásványok a fluorkarbon antimonérc és a monacit. Az arány 3:1, ami elérte a ritkaföldfém kinyerési fokát. Ezért vegyes ércnek nevezik. A ritkaföldfém teljes REO-ja 35 millió tonna, ami körülbelül 35 millió tonnát tesz ki. A világ tartalékainak 38%-a a világ legnagyobb ritkaföldfém bányája.
A Weishan ritkaföldfém érc és a Suining ritkaföldfém érc főként bastnazit ércből áll, barittal stb. együtt, és viszonylag könnyű ritkaföldfém érceket kiválasztani.
A Jiangxi időjárásálló kéregből kimosódó ritkaföldfém érc egy új típusú ritkaföldfém ásvány. Olvasztása és olvasztása viszonylag egyszerű, közepes és nehéz ritkaföldfémeket tartalmaz. Ez egyfajta ritkaföldfém érc, amely versenyképes a piacon.
Kína tengerparti homokja is rendkívül gazdag. A Dél-kínai-tenger, valamint a Hajnan-sziget és a Tajvan-sziget partvidékét a tengerparti homoklerakódások aranypartjának nevezhetjük. Vannak modern üledékes homoklerakódások és ősi homokbányák, amelyekből monacitot és xenotimot dolgoznak fel. A tengerparti homokot melléktermékként nyerik ki, amikor ilmenitet és cirkont kinyernek belőle.
Bár Kína ásványkincsei igen gazdagok, az emberek a világ egy főre jutó ásványvagyonának 58%-át teszik ki, amivel a világranglistán az 53. helyen állnak. Kína erőforrás-ellátottsága szegényes és nehezen bányászható, nehéz választani, és nehéz bányászni. A bizonyított bauxit- és más nagy ásványi tartalékokkal rendelkező lelőhelyek többsége gyenge érc. Ezenkívül a kiváló minőségű ásványokat, például a volfrámércet túlzottan kiaknázzák, és nagy részüket exportra használják, ami az ásványi termékek alacsony áraihoz és az erőforrások pazarlásához vezet. Szükséges a rektifikációs erőfeszítések további fokozása, az erőforrások védelme, a fejlődés biztosítása és a domináns ásványi erőforrások terén globális hang megteremtése. Forrás: Mining Exchange
Közzététel ideje: 2019. november 11.