A karbonsemleges átmenet kontextusában minden ország nagy reményeket fűz a hidrogénenergiához, mivel úgy véli, hogy a hidrogénenergia nagy változásokat hoz az iparban, a közlekedésben, az építőiparban és más területeken, segít az energiaszerkezet kiigazításában, valamint elősegíti a beruházásokat és a foglalkoztatást.
Különösen az Európai Unió fogad nagyot a hidrogénenergia fejlesztésére, hogy megszabaduljon Oroszország energiafüggőségétől és dekarbonizálja a nehézipart.
2020 júliusában az EU hidrogénstratégiát terjesztett elő, és bejelentette a tiszta hidrogénenergiáért felelős koalíció létrehozását. Eddig 15 európai uniós ország építette be a hidrogént gazdaságélénkítési tervébe.
Az orosz-ukrán konfliktus után a hidrogénenergia az EU energiaszerkezet-átalakítási stratégiájának fontos részévé vált.
2022 májusában az Európai Unió bejelentette a REPowerEU tervet, amelynek célja az orosz energiaimporttól való megszabadulás, és a hidrogénenergia nagyobb jelentőséget kapott. A terv célja, hogy 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogént termeljen az EU-ban, és 10 millió tonna megújuló hidrogént importáljon. Az EU létrehozott egy „Európai Hidrogénbankot” is a hidrogénenergia-piacba történő beruházások növelése érdekében.
A hidrogénenergia dekarbonizációban betöltött szerepét azonban a különböző hidrogénenergia-források határozzák meg. Ha a hidrogénenergiát továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból (például szénből, földgázból stb.) nyerik ki, akkor ezt „szürke hidrogénnek” nevezik, és továbbra is nagy a szén-dioxid-kibocsátás.
Tehát sok remény van a hidrogén, más néven zöld hidrogén megújuló forrásokból történő előállításában.
A zöld hidrogénbe történő vállalati beruházások ösztönzése érdekében az Európai Unió a megújuló hidrogén szabályozási keretének javítására és műszaki szabványok meghatározására törekszik.
2022. május 20-án az Európai Bizottság közzétette a megújuló hidrogénre vonatkozó mandátumtervezetet, amely széles körű vitát váltott ki a zöld hidrogén előállításában az extralitás, az időbeli és a földrajzi relevancia elveinek megfogalmazása miatt.
Frissítés történt az engedélyezési törvényjavaslattal kapcsolatban. Február 13-án az Európai Unió (EU) elfogadott két, a Megújuló Energia Irányelv (RED II) által előírt felhatalmazó jogszabályt, és részletes szabályokat javasolt a megújuló hidrogén fogalmának meghatározására az EU-ban. Az engedélyezési törvényjavaslat három olyan hidrogéntípust határoz meg, amelyek megújuló energiának számítanak, beleértve az új megújulóenergia-termelőkhöz való közvetlen csatlakozással előállított hidrogént, a 90%-nál nagyobb megújuló energiafelhasználású területeken hálózati energiából előállított hidrogént, valamint a megújulóenergia-vásárlási megállapodások aláírása után alacsony szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel rendelkező területeken hálózati energiából előállított hidrogént.
Ez azt jelenti, hogy az EU engedélyezi, hogy az atomerőművekben termelt hidrogén egy részét beszámítsák a megújulóenergia-célkitűzésébe.
A két törvényjavaslat, amelyek az EU átfogó hidrogénszabályozási keretének részét képezik, biztosítani fogják, hogy minden „abiotikus eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagot” (RFNBO) megújuló villamos energiából állítsanak elő.
Ugyanakkor szabályozási bizonyosságot nyújtanak a hidrogéntermelők és a befektetők számára, hogy hidrogénjüket „megújuló hidrogénként” értékesíthetik és kereskedhetnek az EU-n belül.
Közzététel ideje: 2023. február 21.