Január 30-án a British Petroleum (BP) közzétette 2023-as „Világenergiai Kilátások” című jelentését, amelyben hangsúlyozta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok rövid távon fontosabbak az energetikai átállásban, de a globális energiaellátási hiány, a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is növekszik, és más tényezők várhatóan felgyorsítják a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást. A jelentés négy globális energiafejlesztési trendet vázolt fel, és 2050-ig alacsony szénhidrogén-fejlesztést prognosztizál.
A jelentés rámutat, hogy rövid távon a fosszilis tüzelőanyagok fontos szerepet fognak játszani az energiaátállás folyamatában, de a globális energiahiány, a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése és a szélsőséges időjárási események gyakori előfordulása felgyorsítja a globális zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaátállást. A hatékony átálláshoz egyidejűleg kell foglalkozni az energiabiztonsággal, a megfizethetőséggel és a fenntarthatósággal; A globális energia jövője négy fő trendet mutat: a szénhidrogén-energia csökkenő szerepét, a megújuló energia gyors fejlődését, az elektrifikáció növekvő mértékét és az alacsony szénhidrogén-felhasználás folyamatos növekedését.
A jelentés az energiarendszerek 2050-ig tartó fejlődését három forgatókönyv szerint feltételezi: gyorsított átmenet, nettó nulla és új energia. A jelentés azt sugallja, hogy a gyorsított átmenet forgatókönyve szerint a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 75%-kal csökkenne; a nettó nulla forgatókönyv szerint a szén-dioxid-kibocsátás több mint 95%-kal csökken; az új dinamikus forgatókönyv szerint (amely azt feltételezi, hogy a világ energiafejlődésének általános helyzete az elmúlt öt évben, beleértve a technológiai fejlődést, a költségcsökkentést stb., és a globális politikai intenzitás változatlan marad a következő öt-30 évben), a globális szén-dioxid-kibocsátás a 2020-as években tetőzik, és 2050-re a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 30%-kal csökken 2019-hez képest.
A jelentés szerint az alacsony szénhidrogén-tartalmúak kulcsszerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai átállásban, különösen az iparban, a közlekedésben és más nehezen villamosítható ágazatokban. A zöld hidrogén és a kék hidrogén a fő alacsony szénhidrogén-tartalmúak, és a zöld hidrogén jelentősége az energiaátalakítás folyamatával fokozódni fog. A hidrogénkereskedelem magában foglalja a tiszta hidrogén szállítására szolgáló regionális csővezetékes kereskedelmet és a hidrogénszármazékok tengeri kereskedelmét.
A jelentés előrejelzése szerint 2030-ra, a gyorsított átmenet és a nettó nulla kibocsátású forgatókönyvek szerint az alacsony szénhidrogén-kereslet eléri az évi 30 millió, illetve az évi 50 millió tonnát, és ezen alacsony szénhidrogének nagy részét energiaforrásként és ipari redukálószerként használják fel a földgáz, a szén alapú hidrogén (ipari nyersanyagként használják finomításhoz, ammónia és metanol előállításához) és a szén helyettesítésére. A fennmaradó részt vegyiparban és cementgyártásban fogják felhasználni.
2050-re az acélgyártás az ipari szektor teljes alacsony szénhidrogén-keresletének körülbelül 40%-át fogja felhasználni, a gyorsított átmenet és a nettó nulla forgatókönyvek szerint pedig az alacsony szénhidrogén-kibocsátású kibocsátású kibocsátások a teljes energiafelhasználás mintegy 5%-át, illetve 10%-át fogják kitenni.
A jelentés azt is előrejelzi, hogy a gyorsított átmenet és a nettó nulla forgatókönyvek szerint a hidrogénszármazékok a légi közlekedés energiaigényének 10, illetve 30 százalékát, a tengeri közlekedés energiaigényének 30, illetve 55 százalékát fogják kitenni 2050-re, a fennmaradó rész nagy része a nehéz közúti szállítási ágazatba kerül; 2050-re az alacsony szénhidrogén-tartalmú és a hidrogénszármazékok összege a közlekedési ágazat teljes energiafelhasználásának 10, illetve 20%-át fogja kitenni a gyorsított átmenet és a nettó nulla forgatókönyvek szerint.
A jelentés szerint a kék hidrogén ára jelenleg általában alacsonyabb, mint a zöld hidrogéné, de a költségkülönbség fokozatosan csökkenni fog a zöld hidrogéngyártási technológia fejlődésével, a termelési hatékonyság növekedésével és a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedésével. A gyorsított átmenet és a nettó nulla forgatókönyv szerint a jelentés azt jósolja, hogy a zöld hidrogén 2030-ra az összes alacsony szénhidrogén-tartalmú energia mintegy 60 százalékát fogja kitenni, 2050-re pedig 65 százalékra emelkedik.
A jelentés azt is sugallja, hogy a hidrogén kereskedelmének módja a végfelhasználástól függően változik. A tiszta hidrogént igénylő alkalmazásokhoz (például ipari magas hőmérsékletű fűtési folyamatokhoz vagy közúti járművekhez) a kereslet csővezetékeken keresztül importálható az adott területekről; azokon a területeken, ahol hidrogénszármazékokra van szükség (például ammóniára és metanolra hajókhoz), a hidrogénszármazékokon keresztüli szállítás költsége viszonylag alacsony, és a kereslet a világ legköltséghatékonyabb országaiból importálható.
Az Európai Unióban például a jelentés azt jósolja, hogy a gyorsított átmenet és a nettó nulla forgatókönyv szerint az EU 2030-ra az alacsony szénhidrogén-tartalmú energiatermelésének körülbelül 70%-át fogja termelni, ami 2050-re 60%-ra csökken. Az alacsony szénhidrogén-tartalmú importból a tiszta hidrogén mintegy 50%-át Észak-Afrikából és más európai országokból (pl. Norvégia, az Egyesült Királyság) fogják csővezetékeken keresztül importálni, a másik 50%-ot pedig hidrogén-származékok formájában, tengeren keresztül a globális piacról.
Közzététel ideje: 2023. február 6.